Koncert és lazulás

Pénteken voltam a Robbie Williams koncerten, ami elég jó volt. Mi odaértünk már fél hétre, és úgy volt, hogy a koncert 8-kor kezdődik, de félórás csúszás volt. Teljesen meglepőtem, mert az emberek egy csomót késtek, és csak akkor telt meg teljesen az aréna, miután már elkezdődött a koncert. Az egésznek swinges hangulata volt, tehát '30, '40 és '50-es évek stílusú volt, ami nekem eléggé bejött, imádom azt az időszakot. Azt hiányoltam, hogy a nagy slágereiből csak kettőt énekelt el, de ezen kívül nagyon tetszett. A táncosok zseniálisak voltak, és ahhoz képest, hogy milyen távol ültünk, nagyon jól láttam. Az egyik vokalista nő elénekelt egy 'fél dalt', elképesztően erős hangja volt, betöltötte az egész arénát. Viszont  kicsit rövidebb volt a koncert, mint hittem, és a végét Robbie elég gyorsan lezavarta, nem énekelt ráadást egyik pillanatról a másikra lelépett. De összeségében marha jó volt az egész, nagyon élveztem és Robbie is folyton baromkodott, szóval vicces volt!:) Az tuti, hogy ez megmarad bennem. 

Későn értünk haza, hamar kidőltem és délig aludtam. Egész nap pizsiben és köntösben pihiztem, néztem egy csomó filmet, meg halálra zabáltam magamat.:D Az a durva, hogy még így is korán lefeküdtem, mert egyszerűen nem bírtam ébre maradni, úgy éreztem magam, mintha átment volna rajtam egy kamion. Ma is későn keltem, de volt erőm kicsit tanulni, meg összekaptam magam, és megírtam ezt a bejegyzést is, de lassan megyek készülődni, aztán lehet, hogy nézek valamit!:) Ráadásul annyi dolgom lenne, mert megígértem valamit az osztályomnak, és még azt is meg kell csinálnom, ami rohadt nagy meló, plusz javítanom kéne, meg edzenem. És készülődni az utazásokra. Május 24-én elutazom a sulival Angliába és Párizsba, aztán egy napra rá már mehetek osztálykirándulásra Erdélybe. Persze nagyon várom már, csak utánna egy évig aludni fogok, mert busszal megyünk mindenhova. 

Tegnap a bátyám volt Veszprémben, kiment a kézilabda-izére, és hozott nekem egy sálaaat.:) A Veszprém játszott a Paris Saint Germain ellen, é kb. a PSG az egyetlen csapat, amit tényleg szeretek kézilabdában. Az egész családom kézilabda mániás, kivéve engem, szóval ebből nagy vitáink vannak. És a bátyám (M.) megkért, hogy jövő hétvégén menjek el az egyik meccsére, ami valami döntő, vagy nem is tudom mi lesz. Már vagy fél éve nem voltam meccsen és ha már megkért, akkor természtesen elmegyek, de többre nem szeretnék, örülök ha 5 perc alatt összefoglalja az egészet, én gratulálok, aztán ennyi.